Adrienn Indiában - Naszuton 1

Nyomtatás

Naszuton Indiaban 

 

Mi massal is kezdhettuk volna utunkat, mint a Taj Mahal megtekintesevel?

Ujra India meleg, de ismeros levegojet szivni nagy elmeny volt. Azt hiszem, a Taj Mahalrol nem tudok semmi ujat mondani, egyszeru fehersegeben fenseges es kesz. A Taj Mahal tura utan elindultunk Ladakhba, Leh varosaba.

A 3600 meteren fekvo varoska fele atrepultunk a Himalaja magasba toro hegyei folott. Ez a repules volt a legszebb utam, amin valaha repultem.

Egyre kozelebb es kozelebb jottek a havascsucsok, mignem olyan erzesem volt, mintha ki tudnek lepni rajuk. Egeszen hatalmasnak tuntek a maguk feher horuhajaban, a volgyekben pedig elettelenul kihaltnak tunt a taj. Mignem elertunk a legnagyobb fennsikig, ahol a folyok talalkoztak es ahol a hegyek koze bezarva fekszik Leh varosa.

A varosba egyebkent a katonai egysegeken kivul csak repulovel lehet eljutni osztol tavaszig.

Megerkezesunkkor szikrazo napsutes fogadott es az ott mersekelten hidegnek szamito delelotti minusz ket fok. Olyannyira lenyugozott minket a hegyek megfoghatatlan jelenlete, hogy akklimatizalodni, azaz elso nap szigoruan pihenni kellene a 3600 meteren. Mi le-fol setalgattunk Leh napsuteses utcain, meg a hideg sem zavart, beultunk egy buddhista szentelybe mantrakat hallgatni, felfedeztuk a helyi piacot, es a tibeti momokat (zoldseggel toltott tesztaetel)

Ennek kovetkezmenyeit mar aznap este erzekeltuk, ugyanis mindkettonknel hasogato fejfajas lepett fel, alig birtunk felvanszorogni a szallodank lepcsojen, es en folyamatosan szedultem. Szoval elkapott bennunket a tipikus magashegyi rosszullet, nekem eltartott meg fel napot es az akkori reggelemet senkinek sem kivanom.

Megis szazszorosan is megerte, amit addig es utana lattunk. Ladakh egy egeszen kulonleges, a vilagtol meg a mai napig is felig elzart resze Indianak. Itt mindent a hegyek hataroznak meg es a helyiek tokeletesen alkalmazkodtak ehhez a nem eppen konnyu elethez. Az egesz helyet korbelengi a tibeti buddhizmus szellemisege, mivel a tibetiek egy resze itt talalt menedekre hazaja elfoglalasakor.

Leh varosaban talalkoztam eddig a legtobb igazi nomad es osi arcvonassal. Csodalatosak voltak a nepmuveszeti targyak - bar ezt termeszetesen nem szakertokent mondom -, de bizonyos mintak es a fa megmunkalasa hasonlitottak a mgyar nepmuveszeti targyakera.

LEhben "luxusszallodaban" szalltunk meg, ahol reggel es este is volt futes es melegviz. Ez most ironikusnak tunhet, de az ot nap alatt, amit ott toltottunk, tenyleg bebizonyosodott, hogy ez luxus, ugyanis a helyiek  afutest igazan csak hirbol ismerik.

Mindenhol - az ettermektol a boltokon at a templomokig (ahova cipo nelkul kell bmenni) - kabatban, teljesen feloltozve ulnek, persze, hiszen bent sokszor hidegebb van, mint kint, ha eppen sut a nap. Szamomra eleg nehez volt ehhez alkalmazkodni, bar vittunk meleg ruhakat, de a hideg felerositette a magashegyi oxigenhiany tuneteit.

Sok-sok csodalatos buddhista kolostort jartunk vegig az ot nap alatt. Megkisereltunk felmenni a vilag egyik legmagasabban fekvo, gepjarmuvel jarhato utjara, a Khardung La Passra, ami az elozo napi fenti havazas miatt nem volt jarhato.

De azert feljutottunk 4840 meterre es a Himalaja szemkapraztato latvanya mindenert karpotolt. Ahogy ott alltam a hoban es korbeneztem a vegelathatatlanul hatalmas es magas hegyeken, egeszen picinek es serulekenynek ereztem magam. Ezek a hegyek - amelyek latasat gyermekkorombamn megalmodtam- tiszteletet es mely szeretetet valtottak ki belolem. Jo volt latni, hogy kozel s tavol nem is latszik semmi nyoma az emberi beavatkozasnak, ugy allnak ezek a hegyek, ahogyan letrejottek.

Nehol viszont a kultura Ladakhban megsokszorozta a latvany es az erzes szepseget. A sziklak tetejere, vagy a hegykarima kozepere epitett festoi buddhista kolostorok, sztupak es Buddha szobrok eseteben biztosan. Vegigjartunk szamtalan kolostort, kulonbozo korok elo emlekeit, vegigneztuk a buddhista es nehol hindu tanitasokat orzo falfestmenyeket, megforgattuk a kisebbektol a ket embernyi magassagig terjedo meretu imamalmokat.

Ugyanugy mint korabban Rishikeshben, a meditacios barlangban, megerintett e helyek hangulata.

A hegyekkel korulolelve, a tavolba revedve, egy kolostor tetejen atereztem a bennem is meglevo nyugalmat, beket es a szeretetet, ami az egesz vilagra iranyul. Persze azt is el kell mondanom, hogy teljes legyen a kep, hogy nehany eldugott kolostor szerzeteseit kiveve, a mai szerzetesek mar nyitottak a vilag fele es peldaul autoval kozlekednek es laptopot hasznalnak.

A Himalaja hegyei nehezen engedtek el minket Ladakhbol. Elso nap nem tudtunk elrepulni a rossz ido miatt, de azert nem voltunk annyira szomoruak, hogy tovabbi egy napig elvezhettuk a hegyek kozelseget es a finom tibeti eteleket. Egy nap kesessel, sok szurkolas utan megerkezett ertunk a repulonk,  visszarepultunk Delhibe es onnan egy eleg viszontagsagos, het orat is meghalado (a tav 230 km!) taxituraval leutaztunk Rishikeshbe. Abba a varosba, ahol tavaly ot hetet toltottem el egy jogaashramban.

Tovabbi elmenyeimrol kesobb olvashattok majd...

Hari aum!

 

Tanfolyamok,aktualitások

Ajándékozz egészséget, egészségeset! Lepd meg szeretteidet, barátaidat jóga ajándékutalvánnyal!

Vásárolhatsz 1 jógaórát és több alkalmas bérletet.

Részletekről érdeklődj a Stúdió elérhetőségein!