Adrienn Indiában - Érkezés Indiába

Nyomtatás

Érkezés Indiába

 

Egy élmény. Sokszínű, életvidám, félelmetes, idegen, megalázó, könnyekig megható, elképesztő, ismerős hangokkal teli, érthetetlen, gyönyörű, mosolygó, felkavaró, végletes és emberi.

Nem vártam, hogy könnyen megérkezzem - úgy igazan, nemcsak fizikailag- Indiába, hát nem is sikerült. Utamnak (másfél napot vett igénybe különböző közlekedési eszközökön, köztük lábbuszon) mar a felénél találkoztam olyan mosolyokkal, őszinte érdeklődéssel, melyek azt sugalltak jó, hogy eljöttem az országukba.

Aztán, ahogy leszálltam a 3. repülőről Dehradunban (Uttarakhand tartomány fővárosa, közel Rishikeshez) és megpillantottam a Himalája legalacsonyabb vonulatait egyszerűen sírva fakadtam, annyira megérintett a látvány. Egészen addig csak egy nagy síkságnak tűnt a táj sok kisebb folyóval, de ezek a hegyek leírhatatlanok Betöltik a látóhatárt mar Dehradunban is, hat meg amikor egyre közelebb kerültünk a Gangesz völgyéhez ahol a folyó partján hosszan terül el Rishikesh. A joga varosat tényleg körülölelik a Himalája hegyei, mintha védelmezni akarnak ezt a gyöngyszemet. Viszont, ahogy haladtunk a város felé, nem szívesen szálltam volna ki sehol a taxiból, annyira ellentétes volt a táj szépségével a helyiek nyomora.

Kellett egy kis idő, míg más szemmel tudtam tekinteni a düledező viskókra, az elképesztően zagyva közlekedésre, az éhező tehenekre és más állatokra. És megláttam az élet végtelen pezsgését, örök és folyamatos körforgását az indiaiak tömegében. A nők gyönyörű ruhait, hajat, a családok összetartó melegséget, vagy, ahogy egy idősebb úr megsimogatta véletlenül nekidőlt idős és mar csak szamara szép asszonyát...

Rishikeshben a taxisofőrnek nem sikerült megtalálnia a jóga asramot, de becsületére váljék, hogy, kiszállítva autójából,nem hagyott ott hanem együtt indultunk el gyalog a keresésre. Mindez egyszerűnek hangzik, de életem egyik leghosszabb sétája volt: csomagokkal megpakolva keskeny, meg keskenyebb és egészen keskeny, emberekkel, különböző méretű és dudahangerejű, a közlekedés szabályait teljesen hanyagoló járművekkel, állatokkal és kéregetőkkel zsúfolt utcákon.

Kedves lábbuszozó taxisofőrömmel körülbelül 1,5 órányi keresgélés után végül megleltük az ígéret földjét, ide is írom a teljes nevet: Associaton for Yoga and Meditation. Megérkezése örömét megkoronázta, hogy az asram teraszai tényleg közvetlenül a Gangeszre néznek. Így éjjel-nappal, sőt meg jógagyakorlás közben is velünk vannak őriző hegyeink és a türkiz zöld színben pompázó Ganga Anyánk, ahogy az indiaiak hívják.

Hogy érthető legyen, mindezek mellett miért volt nehéz a megérkezés el kell mesélnem meg egy úti élményemet. Éjjel érkeztem Delhi repterére, ahol át kellett mennem egy messzebb lévő terminálra. Mivel nem volt más lehetőség egy helyi buszra kellett felkapaszkodnom. De ami kívülről nem látszott az felérve csapott arcul: egyedüli nőként utaztam 50 fiatal indiai férfi társaságában éjjel egy számomra nem ismert helyre. Az után a szomorú megerőszakolásos eset után, ami elterjedt a világban Indiáról, azt hiszem nem csoda, ha egész úton a földet tanulmányoztam, magamra borítottam minden elérhető ruhadarabomat és próbáltam csomagjaimból barikádot építeni. De félelmem alaptalannak bizonyult, bar a világ összes kincséért sem töltöttem volna el meg 10 másodpercet "megnyerő" utastársaim között.

Kitérőnk után most mar tényleg megérkeztem Rishikeshbe. Megértem mindazokat, akik útkeresésből vagy egyszerűen feltöltődni elzarándokolnak ide. Itt minden a jógáról szol, meg akkor is, ha a helyiek megélhetését szolgálja.

Ennyit most, a következő bejegyzésemben mar olvashattok majd a jógagyakorlásokról is.

Namaste

 

Tanfolyamok,aktualitások

Ajándékozz egészséget, egészségeset! Lepd meg szeretteidet, barátaidat jóga ajándékutalvánnyal!

Vásárolhatsz 1 jógaórát és több alkalmas bérletet.

Részletekről érdeklődj a Stúdió elérhetőségein!